1956

• február 14–25. – A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XX. kongresszusa. (A magyar küldöttséget Rákosi Mátyás vezeti.)^[1]
• február 15. – Urho Kekkonent választják Finnország elnökének.
• február 23. – Nyikita Hruscsov Sztálin tiszteletét „személyi kultusznak” bélyegzi.
• március 2. – Marokkó kikiáltja Franciaországgal szembeni függetlenségét.
• március 20.
  • Tunézia elnyeri függetlenségét Franciaországtól.
  • Edward Ochabot választják a Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) élére, a március 12-én elhunyt Bolesław Bierut helyére. (A párt vezetésében pozitív változások történnek, amnesztiát adnak a politikai foglyoknak.)^[2]
• március 23. – Pakisztán az első iszlám köztársaság.
• március 26. – 10 szocialista ország, közöttük Magyarország megalapítja a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézetet.
• március 29–30. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB tanácskozása reagál az SZKP XX. kongresszusának eredményeire. A Novotný-féle pártvezetés szembefordul a desztalinizációt követelő erőkkel és a hruscsovi irányvonal ellenzékeként lép fel.^[3]
• április 18. – Feloszlik a Kominform.
• április 19. – Grace Kelly színésznő feleségül megy III. Rainier monacói herceghez.
• április 19–20. – A CSKP KB ismét az SZKP XX. kongresszusának határozatairól tanácskozik. A párt vezetői kitartanak sztálinista irányvonaluk mellett, és megtorló intézkedéseket foganatosítanak a megújulást követők ellen, illetve szabotálják a perek felülvizsgálatát.^[3]
• április 22–29. – A csehszlovák Írók Szövetsége II. kongresszusán számos résztvevő bírálja a CSKP politikai gyakorlatát és az ideológia uralmát.^[3]
• május 9. – A Manaszlu (tszf. 8163 m) hegycsúcs első megmászása.
• május 16. – Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök államosítja a főleg angolok és franciák által használt Szuezi-csatornát.
• május 18. – A Lhoce (tszf. 8516 m) hegycsúcs első megmászása.
• május 24. – Hét ország részvételével megrendezik az első Eurovíziós Dalfesztivált a svájci Luganóban.
• június 1–23. – Josip Broz Tito szovjetunióbeli látogatásán rendezik a pártközi kapcsolatokat is.^[4]
• június 18. – Horthy Miklós utolsó, 88. születésnapját ünnepli a magyar kolónia tagjaival Estorilban.^[5]
• június 22–23. – A KGST moszkvai csúcsértekezlete, melyen a magyar delegációt Rákosi Mátyás vezeti.^[1]
• június 28. – A lengyelországi Poznańban közel ötvenezer munkás vonul az utcára, kenyeret és szabad választásokat követelve. (A biztonsági erők fegyverrel verik szét a tüntetést.)^[2]
• június 29. – Marilyn Monroe feleségül megy Arthur Miller drámaíróhoz.
• július 8. – A Gasherbrum II (tszf. 8035 m) hegycsúcs első megmászása
• július 10. – A brit Lordok Háza meghiúsítja a halálbüntetés eltörlését.
• július 18–19. – Tito, Nehru és Nasszer brioni találkozója a tömbön kívüliségről.^[4]
• július 25. – Nantucket szigete mellett összeütközik az olasz Andrea Doria és a kelet-német Stockholm utasszállító hajó. (Az Andrea Doria elsüllyed, 51 utas életét veszti.)
• július 26. – Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök nevezetes alexandriai beszéde, melyben bejelenti a Szuezi-csatorna államosítását, azzal érvelve, hogy ebből finanszírozzák az Asszuánnál tervezett gát költségeit.^[6]
• július 31. – A csehszlovák nemzetgyűlés alkotmánytörvényt fogad el a legfőbb szlovákiai hatalmi szervekről (Szlovák Nemzeti Tanács, Megbízottak Testülete). (A törvény biztosítja a központi kormány fennhatóságát.)^[3]
• augusztus 16. – Nagy-Britannia a szuezi válság megoldására nemzetközi értekezletet hív össze Londonba azon országok részvételével, amelyek a legtöbbet használták a csatornát.^[6]
• augusztus 23. – A Londonba összehívott értekezlet résztvevői – elfogadott deklarációjukban – javasolják, hogy állítsanak fel nemzetközi hatóságot a csatorna igazgatására. (Az ausztrál miniszterelnököt, Robert Menziest bízták meg, hogy a tervezetet nyújtsa át az egyiptomi elnöknek, Nasszernek.)^[6]
• szeptember 1. – Kassán – a hatóságokkal vívott többéves harc eredményeként – 11 osztályos magyar iskola nyílik.^[3]
• szeptember 3. – Robert Menzies ausztrál kormányfő Kairóban átadja a londoni értekezlet tervezetét, azonban az egyiptomi elnök – az előzetes várakozásnak megfelelően –kategorikusan elutasította a javasolt nemzetközi hatóságot.^[6]
• szeptember 4. – Az Egyesült Államok a londoni konferencián javasolt megoldás helyett a Csatornahasználók Klubjának megalakítását indítványozza. (Az amerikai külügyminiszter, John Foster Dulles korábban jelezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem fogja támogatni a briteket és a franciákat.)^[6]
• szeptember 19–27. – Hruscsov Jugoszláviában tölti szabadságát, majd Tito utazik a Krímbe. (Tito látogatása Hruscsovnál szeptember 27. és október 5. között volt.)^[4]
• szeptember 23. – A szuezi válsággal kapcsolatosan a britek és a franciák – amerikai támogatás hiányában is elérkezettnek látták az időt és – a Biztonsági Tanácshoz fordulnak, de a Szovjetunió képviselője azonnal megvétózza az Egyiptomot elmarasztaló javaslatukat. (Washington látványosan elhatárolta magát szövetségeseitől.)^[6]
• október 1.
  • Karl Dönitz-et, a német haditengerészet egykori főparancsnokát – 10 éves spandaui börtönbüntetését letöltve – szabadon bocsátják.^[7]
  • Csehszlovákiában bevezetik a 46 órás munkahetet.^[3]
• október 6. – Rajk László és társai ünnepélyes temetése Budapesten.
• október 7. – Rómában boldoggá avatják XI. Incét. (Ince 1676 és 1689 között töltötte be az egyházfői tisztet.)^[8]
• október 13. – A toryk szokásos évi konferenciáján Anthony Eden miniszterelnök már a nyilvánosság előtt is utal arra, hogy a szuezi válság megoldásában nem zárható ki a fegyveres beavatkozás lehetősége.^[6]
• október 15–22. – Magyar pártdelegáció tárgyal Belgrádban Gerő Ernő vezetésével.^[4]
• október 16. – Eden és külügyminisztere, Selwyn Lloyd Párizsba utazik, hogy összehangolják az Izrael szerepével kapcsolatos elképzeléseket.^[6]
• október 19. – Moszkvában elrendelik a harckészültséget a Magyarországon állomásozó szovjet különleges hadtestnél és a Baltikumi Katonai Körzetbe tartozó katonai erőknél (többek között a magyar forradalom leverésében később részt vevő 7. légideszant–gárdahadosztálynál is).
• október 19–21. – Összeül a PZPR Központi Bizottságának (KB) VIII. plénuma, melyen kijelentik, hogy a párt továbbra is a marxizmus-leninizmus eszmei platformján áll, továbbá hogy fejleszteni kell a demokráciát, s emelni az életszínvonalat. (A plénum szakít a nacionalista elhajlás koncepciójával.)^[2]
• október 20. – A Magyar Néphadseregben bevezetik a szigorított hadműveleti szolgálatot; azonban ezt másnap visszavonják.
• október 21. – Władysław Gomułkát választják a PZPR KB első titkárává.^[9]
• október 23.–november 4. – Az 1956-os forradalom Magyarországon. (lásd alább!)
• október 24. – A magyar forradalom kitörése után Lengyelországban számos reformot hoznak („októberi tavasz”). (A legtöbb kolhozt megszüntetik, biztosítják a sajtószabadságot, feloszlatják az ifjúkommunista szervezeteket.)^[2]
• október 27.
  • Az Észak-atlanti Tanács zártkörű megbeszélést tart a magyarországi eseményekről, amelyről nem is készül hivatalos NATO-jegyzőkönyv.^[10]
  • Csehszlovákiában a Nemzeti Front elnöksége a magyarországi „ellenforradalomról” tárgyal.^[3]
• október 28.
  • XII. Piusz pápa kiadja a Luctuosissimi eventus kezdetű enciklikáját a magyar nép békéjéért és szabadságáért folyó nyilvános imákról.
  • Stefan Wyszyński bíboros visszatér Varsóba száműzetési helyéről, és újra elfoglalja érseki székét.^[2]
• október 29.
  • Konsztantyin Rokosszovszkij szovjet marsall lemond a lengyel honvédelmi miniszterségről. (Utóda a lengyel kormányban Marian Śpychałski.)^[2]
  • Izrael megtámadja Egyiptomot. (Az izraeli csapatok gyors előrenyomulást eredményező támadásba kezdenek.)^[6]
  • Az izraeli támadás hírére az Egyesült Államok – a hidegháború globális nézőpontjából szemlélve – a Biztonsági Tanács összehívását sürgeti.^[6]
• október 30. – Az izraeli támadásra válaszul megérkezik a brit–francia ultimátum, amely mind az izraeli, mind pedig az egyiptomi felet felszólítja, hogy a Szuezi-csatornától számított 10 mérföldre vonja vissza egységeit.^[6]
• október 31. – Mivel az egyiptomi vezetés nem fogadta el a csapatok visszavonására felszólító jegyzéket, a britek megkezdik az egyiptomi repülőterek bombázását, közben Máltáról elindul az inváziós flotta.^[6]
• november 2.
  • Tito és Hruscsov tárgyalásai az isztriai partoknál lévő Brioni-szigeten a magyar helyzetről.
  • New Yorkban összeül az ENSZ Közgyűlése, melyen Dulles amerikai külügyminiszter azonnali tűzszünetet és a hadműveletek leállítását sürgető indítványát 64 ország megszavazza, s csak Ausztrália, Új-Zéland, valamint Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael szavaz ellene.^[6]
• november 3. – Antonín Zápotocký csehszlovák köztársasági elnök rádióbeszédben figyelmeztet a magyar „ellenforradalom” és az Egyiptom elleni izraeli agresszió veszélyeire.^[3]
• november 4. – Az ENSZ Közgyűlése ismét tűzszünetet követel, a brit vezetés mégis zöld utat ad a tervezett partraszállási hadműveletnek, amelyre összesen 22 ezer katona, köztük 13 ezer brit részvételével került sor.^[6]
• november 5.
  • A francia kezdeményezésre Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael megtámadja Egyiptomot a Szuezi-csatorna államosítása nyomán kialakult válság miatt. (Kezdetét veszi a brit ejtőernyősök hadművelete Port Szaídtól délre, másnap pedig a brit és a francia flottára támaszkodó partraszállás.)^[6]
  • A Szovjetunió atomtámadással fenyegeti meg Nagy-Britanniát, ha nem állítja le haladéktalanul a Szuezi-csatorna visszaszerzésére indított egyiptomi intervencióját.^[6]
• november 6. – Délután 5 órakor az Egyiptomban állomásozó intervenciós csapatok főparancsnoka, Sir Charles Keightley tábornok utasítást kap Londonból, hogy éjféltől szüntessen be minden harci tevékenységet.^[6]
• november 11. – Tito pulai beszédében kritizálja a szovjetek magyarországi beavatkozását. (Elítéli Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael szerepét a közel-keleti válságban.)^[4]
• november 18. – A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság kormánya együttműködési nyilatkozatot ír alá Moszkvában.^[2]
• november 19. – Milovan Đilas írót rendszerellenes cselekedet vádjával a jugoszláv hatóságok ismét letartóztatják, majd 3 évi börtönre ítélik.^[4]
• november 22–25. – Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt első titkára és Chivu Stoica kormányfő Budapesten tárgyal, ahol egy 60 millió rubel értékű áruhitelt ajánl fel a magyar kormánynak.
• november 24. – Jugoszlávia tiltakozik a szovjet és a magyar kormánynál amiatt, hogy Nagy Imrét elcsalták Jugoszlávia budapesti nagykövetségétől.^[4]
• december 2. – Fidel Castro és követői partra szállnak Kubában.
• december 6. – A „melbourne-i vérfürdő”.
• december 13. – Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a Hármas Bizottság javaslatát a NATO-n belüli nem-katonai együttműködésről.
• december 17. – A Szovjetunió és Lengyelország megköti az ideiglenesen Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről szóló egyezményt, melynek értelmében a szovjet csapatokat a lengyel törvényeknek vetik alá.^[2]

• január 12. – Földrengés Dunaharasztin.^[11]
• március 12–13. – A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének ülésén, bár sokan bírálják Rákosi Mátyás beszámolóját a XX. kongresszusról, a határozat mégis az első titkár nézeteit tükrözi.^[1]
• március 27. – Rákosi Egerben, a megyei pártaktíván bejelenti, hogy Rajk László és társai koncepciós per áldozatai lettek.^[1]
• május 18. – Rákosi utolsó nyilvános fellépése a budapesti pártaktívaülésen, ahol önkritikát gyakorol. (Nyilatkozatában hangsúlyozza, miszerint a hiba az volt, hogy az ÁVH feletti ellenőrzési rendszert nem dolgozták ki.)^[1]
• június 27. – A Petőfi kör sajtóvitája a Tiszti Házban.
• június 30. – Az MDP Központi Vezetősége (KV) – Rákosi beszámolója alapján – elítéli a Petőfi Kör pártellenes megnyilvánulásait.^[1]
• július 14. – Megnyitják a Keleti-főcsatornát.
• július 18. – Az MDP KV – a Budapestre érkezett Anasztasz Mikoján „iránymutatása” alapján – Rákosi Mátyást felmenti első titkári tiszte és politikai bizottsági tagsága alól.^[1]
• július 26. – Rákosi Mátyás elhagyja Magyarországot. (Feleségével és orvosával – kormánygépen – Moszkvába repül.)^[1]
• október 12. – A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatják Farkas Mihály, volt honvédelmi minisztert.
• október 19. – Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága döntést hoz a katonai műszaki kisegítő szolgálat megszüntetéséről.
• október 23. – Tüntetés, a forradalom kezdete.
• október 24.
  • Megjelennek az első szovjet harckocsik Budapesten.
  • Megalakul a Nagy Imre vezette koalíciós kormány.^[12]
• október 25. – A forradalmi események hatására Gerő Ernő helyett Kádár Jánost választják az MDP első titkárává.^[13]
• október 26 – A Mosonmagyaróvári sortűz
• október 27.
  • A Nagy Imre vezette kormány átalakul. (A minisztertanács elnöke megnevezés miniszterelnökre változik.)^[14]
  • A kiskunmajsai lincselés.
  • A kalocsai sortűz.
• október 29.
  • A legkompromittálódottabb kommunista vezetők Moszkvába menekülnek.
  • A szabadszállási sortűz.
• október 30. – Mindszenty József hercegprímás kiszabadul a börtönből.
• október 31.
  • Kádár János bejelenti az MDP megszüntetését és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását.^[13]
  • Éjszaka újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt.
• november 1. – Kádár megszakítja az együttműködést Nagy Imre miniszterelnökkel, és a szovjet nagykövetségre megy. (Innen szovjet közreműködéssel Moszkvába távozott.)^[13]
• november 2. – A „Szabad Nép” utódaként először jelenik meg a „Népszabadság”, mint az MSZMP politikai napilapja. (Utolsó száma 2016 októberében jelent meg.)^[15]
• november 3. – A szovjet KGB főnöke, Ivan Szerov letartóztatja Tökölön Maléter Pált és a tárgyalni érkezett magyar küldöttséget.
• november 4.
  • Megindul a szovjet csapatok támadása Budapest és az ország számos nagyvárosa ellen.
  • Megalakul a Kádár-kormány.^[16]
• november 7. – A Kádár János vezette forradalmi munkás-paraszt kormány leteszi az esküt az országházban.^[17]
• november 11.
  • Kádár János bejelenti, hogy az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága határozatot hozott az ÁVH végleges megszüntetésére.
  • Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere nyilatkozatot tesz közzé a fegyveres erők és testületek újjászervezéséről.
• november 15. – Csehszlovák kormányküldöttség utazik Magyarországra. (A Kádár-kormánnyal folytatott tárgyalásokon segítséget ígérnek az MSZMP hatalmának megszilárdításában.)^[3]
• november 18. – Fél órán keresztül hatalmas magyar zászló lobog a New York-i Szabadság szobron.
• november 21.
  • A romániai Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.
  • A magyar kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.
• november 23. – A magyar kormány közleményben tudatja, hogy Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv követséget, és saját kérésükre Romániába távoztak.
• december 5. – Kiadott hadsereg-parancsnoki parancs Budapestet három karhatalmi körzetre osztja, melyek bázisán egy-egy karhatalmi ezredet szerveznek.^[13]
• december 16. – Uszta Gyula vezérőrnagy, a honvédelmi miniszter első helyettese elrendeli a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémia beolvasztását a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiába.

• július – Parlamenti választások Ghánában, ahol a Kwame Nkrumah vezette Népi Konvenció Párt (CCP) megerősíti pozícióját. (A 104 mandátumból 72-t nyertek el.)^[18]
• október – Izrael Franciaországgal és Nagy-Britanniával együtt lerohanja a Sínai-félszigetet, miután Egyiptom lezárja a Tiráni-szorost az izraeli hajók elől, és államosítja a Szuezi-csatornát. (Izrael – az USA és az ENSZ nyomására – visszavonul. Lásd: Szuezi válság.)^[19]
• az év folyamán –
  • Felix Wankel feltalálja a rotációs motort (Németország).
  • Az Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XX. kongresszusának hatására rehabilitálnak számos, a sztálini tisztogatás áldozatául esett jugoszláv kommunistát.^[4]

• Októberben Budapesten megjelenik a Nagyvilág című világirodalmi havi folyóirat
• Kodolányi János: Boldog békeidők (regény)
• Somlyó György – Talizmán (versek), Szépirodalmi
• Megjelenik Milan Rúfus szlovák költő Až dozrieme (Majd ha megérünk) című kötete.^[20]
• Albert Camus regénye: A bukás
• január: Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása, ősbemutató Zürichben
• május: John Osborne: Nézz vissza haraggal, (magyarul 'Dühöngő ifjúság' címmel jelent meg) ősbemutató Londonban.

Mivel a forradalomban megsérült a Magyar Rádió épülete, így sokáig a rádióadások az Országházból mentek. Szünetzenének Beethoven: Egmont-nyitányát választották. Ezért vált ez a zene később a forradalom jelképévé.

• Ray Charles: Mary Ann
• Elvis Presley: Heartbreak Hotel, Hound Dog

• Juan Manuel Fangio Formula–1-es világbajnok a Ferrari volánja mögött
• november 22. – december 8. XVI. Nyári olimpiai játékok – Melbourne, Ausztrália 67 ország részvételével
  • és június 10. – június 17. Stockholm, Svédországban 29 ország részvételével a lovasversenyeket tartották meg.
• január 26. – február 5. – VII. Téli olimpiai játékok – Cortina d’Ampezzóban, Olaszország. 32 ország részvételével.
• Az 1956-os forradalom miatt félbeszakad a labdarúgó-bajnokság, és az 1957-es tavaszi bajnoksággal indul újra.

• december 1. – A Nemzetőr c. emigráns lap megalakulása.

• január 3. – Mel Gibson, ausztrál színész, filmrendező
• január 10. – Keresztes Sándor magyar színművész
• január 12. – Nyikolaj Noszkov, orosz rockénekes
• január 27. – Pap Vera Kossuth-díjas magyar színművésznő († 2015)
• február 7. – Zinaida Greceanîi, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke 2008-tól
• február 29. – Aileen Wuornos amerikai sorozatgyilkos († 2002)
• március 9. – Nébald György, olimpiai bajnok kardvívó
• március 16. – Pető István László dandártábornok, a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis korábbi parancsnoka
• március 27. – Békés Pál magyar műfordító, drámaíró († 2010)
• március 20. – Vavyan Fable (Molnár Éva), magyar író
• március 24. – Sulyok Tamás magyar jogász, köztársasági elnök
• április 9. – Esterházy Márton magyar labdarúgó, Esterházy Mátyás fia
• április 11. – Hernádi Judit, színésznő
• április 18. – Radnainé Fogarasi Katalin jogász, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója
• április 24. – Ambrus Mariann, evezős († 2007)
• április 30. – Lars von Trier, dán filmrendező
• május 4. – Igó Éva, magyar színésznő
• május 10. – Francis Kish, születési neve Kiss Francisc, amerikai vizuális képzőművész, filmes, producer, 3D animátor, fotós, költő
• május 13. – Szili Katalin, jogász, politikus, az Országgyűlés elnöke
• június 11. – Joe Montana egykori amerikaifutball-játékos
• június 14. – Gianna Nannini, olasz énekesnő
• június 23. – Kenéz György, olimpiai bajnok vízilabdázó
• június 25. – Németh György Amadé, magyar történész, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Ókortörténeti Tanszékének professzora
• július 1. – Bence Lajos szlovéniai magyar költő, tanulmányíró, publicista, pedagógus, szerkesztő
• július 9. – Tom Hanks, amerikai színész
• július 10. – Monok István Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója.
• július 13. – Günther Jauch, német újságíró, kvízmester. A Legyen Ön is milliomos! német változatának műsorvezetője
• augusztus 19. – Burány Sándor, politikus
• augusztus 22. – Orosz Zoltán vezérőrnagy, jelenleg a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának törzsfőnöke
• szeptember 3. – Görbe Nóra, filmszínésznő
• szeptember 9. – Szokolay Zoltán író, versmondó-, előadóművész († 2020)
• szeptember 14. – Tasnádi Péter politikus, Pécs polgármestere (2006–2009) († 2009)
• szeptember 17. – Almazbek Atambajev kirgiz államfő
• szeptember 23. – Paolo Rossi, olasz világbajnok labdarúgó († 2020)
• október 4. – Christoph Waltz kétszeres Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas osztrák színész
• október 21. – Carrie Fisher amerikai színésznő, forgatókönyvíró, író († 2016)
• október 27. – Szita Károly magyar politikus (Fidesz–KDNP), Kaposvár polgármestere (1994—)
• november 4. – Jonathan Palmer (Jonathan Charles Palmer) brit autóversenyző
• november 20. – Bo Derek amerikai színésznő
• november 27. – William Fichtner, amerikai színész
• december 4. – Varga Miklós, magyar énekes
• december 7. – Larry Bird, amerikai kosárlabdázó
• december 9. – Jean-Pierre Thiollet, francia újságíró, esszéista, szakíró
• december 19. – Jens Fink-Jensen, dán író, költő, fotóművész és zeneszerző
• december 26. – Ábrahám Edit, magyar színésznő
• december 28. – Nigel Kennedy, angol hegedűművész

• február 3. – Émile Borel francia matematikus, politikus (* 1871)
• február 13. – Jan Łukasiewicz lengyel matematikus, logikus és filozófus (̈* 1878)
• február 24. – Gerrit Smith Miller amerikai zoológus (* 1869)
• március 12. – Bolesław Bierut lengyel államfő, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára (* 1892)
• április 25. – Czapik Gyula egri érsek (* 1887)
• június 21. – Kreybig Lajos agrokémikus, talajtani kutató, az MTA tagja, Magyarország talajismereti térképezésének és a biológiai talajerőpótlás alkalmazásának elindítója (* 1879)
• július 7. – Gottfried Benn író, költő (* 1886)
• július 9. – Erdős Renée író, költő (* 1879)
• július 24. – Zemplén Géza kémikus, az MTA tagja (* 1883)
• augusztus 11. – Jackson Pollock, amerikai festőművész (* 1912)
• augusztus 14. – Bertolt Brecht színdarabíró, költő (* 1898)
• augusztus 16. – Lugosi Béla színész (* 1882)
• augusztus 20. – Nagy Emil ügyvéd, igazságügy miniszter. (* 1871)
• augusztus 29. – Szentiványi Lajos magyar ügyvéd, politikus, főispán, országgyűlési képviselő (* 1883)
• szeptember 11. – Giller János ügyvéd, földbirtokos, felvidéki magyar politikus, kultúraszervező, szlovákiai tartománygyűlési és magyarországi országgyűlési képviselő (* 1886)
• szeptember 22. – Frederick Soddy Nobel-díjas angol kémikus (* 1877)
• szeptember 29. – Pattantyús-Ábrahám Géza magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós , Kossuth-díjas, az MTA tagja (* 1885)
• október 6. – Barta Ernő, magyar festő és grafikus (* 1878)
• október 7. – Pécsi József fotóművész, fényképészeti szakíró és szaktanár (* 1889)
• október 25. – Risto Ryti, finn politikus, köztársasági elnök (* 1889)
• október 26. – Kalamár József magyar munkásmozgalmi politikus, az 1956-os forradalom egyik áldozata a hatalmi oldalról (* 1895)
• október 26. – Kováts Ferenc gazdaságtörténész, közgazdász, az MTA tagja (* 1873)
• november 4. – Herhoff György géplakatos, az 1956-os forradalom békásmegyeri hősi halottja. (* 1931)
• november 6. – Gacs János magyar római katolikus pap, pápai kamarás, cserkész főtiszt, országgyűlési képviselő (* 1897)
• november 7. – Gérecz Attila, magyar költő, sportoló, forradalmár, 1956 (* 1929)
• november 7. – Jean-Pierre Pedrazzini francia fotóriporter (* 1927)
• november 19. – Falábú Jancsi a Corvin köz közelében zajlott harcok legendás tüzérparancsnoka és ágyúkezelője volt az 1956-os forradalom idején (* 1931)
• november 25. – Alekszandr Petrovics Dovzsenko szovjet (ukrán) filmrendező (* 1894)
• november 28. – Gundel Károly Gundel János fia, magyar vendéglős, gasztronómiai szakíró (* 1883)
• december 12. – Geyer Stefi hegedűművésznő (* 1881)
• december 14. – Juho Kusti Paasikivi, finn politikus, köztársasági elnök (* 1870)
• december 22. – Nicolae Labiș román költő (* 1935)
• december 22. – Cs. Sebestyén Károly magyar etnográfus, a szegedi múzeumban Móra Ferencnek 20 éven keresztül bizalmas munkatársa, 1934–1936 között a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum megbízott igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának levelező tagja, a szegedi egyetem tanára (* 1876)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X